Most még minden lehetséges…

Egyre többet hallunk arról, hogy az életünk más lesz a járvány után. Megváltoznak társadalmi szokásaink, emberi kapcsolataink, a munkavégzés módozatai. Több hetes korlátozás után hogyan változik majd meg a munkavégzés, milyen új módszerek, szokások, és főleg reflexek lesznek majd életünk és munkánk részei? Hogyan és mikor tudunk elkezdeni felkészülni a megújult világra?

Itthon mostanában rengeteg filmet és sorozatot nézek, és filmnézés közben furcsa érzésem támad, amikor látok sok embert az utcán, boltokban, amikor bandázni látok fiatalokat, amikor megölelik egymást az emberek, amikor kezet fognak… A társadalmi távolságtartás beleégett a fejembe, hisz új társadalmi normává vált, és még biztosan sokáig nyomot hagy majd mindennapi életünkben. A koronavírus globális világjárványának eredményeként az alapvető higiéniai intézkedések a középpontba kerülnek, és egész biztosan hosszútávon sokkal jobban foglalkoztatják majd még az embereket mint korábban. A munkahelyeken – függetlenül a vállalatok méretétől – új szokások lesznek, amelyek nem csak az újrainduláskor lesznek fontosak, hanem alapjaiban határozzák majd meg a jövőbeni működést. Lesznek olyan gesztusok, szokások, rituálék amelyek hosszútávra eltűnnek, és lesznek újak, amelyek a helyükbe lépnek.

Ahogy Európa több országában tervezik a szigorítások lazítását, egyre több szó esik arról, hogy milyen lesz a munkavégzés a karantén feloldása után. Egyrészt szükség lesz továbbra is az óvatosságra, hisz a vírus itt marad velünk, a veszély nem múlik el a szigorítások feloldásával. Másrészt az az „élmény”, amit most élünk mindannyian, meghatározó lesz a jövőnket illetően. Az üzleti életben már sokan azon gondolkodnak, hogy a most hirtelen, szükségszerűen bevezetett home office mennyire kap a jövőben még nagyobb hangsúlyt. Már korábban is egyre több vállalat vezette be a legalább heti egy nap otthondolgozás lehetőségét. Mennyire billen majd a mérleg ennek az irányába? Ezzel már most nagyon sokan foglalkoznak.

De engem leginkább az a kérdés foglalkoztat, milyen lesz az élet a kereskedelemben? A retail sikerét számomra két alapvető szempont határozza meg: a vásárlóélmény és a munkavállalói elkötelezettség. Milyenek lesznek a megújult vásárlási szokások, mit jelent majd ezután a vásárlóélmény? És hogyan lehet majd a munkavállalói elkötelezettséget létrehozni és növelni?

Rengeteg kérdés motoszkál a fejemben, amelyeket talán érdemes már most összegyűjteni és az újrakezdés tervezésénél átgondolni a lehetséges válaszokat.

Nézzük először a vásárlóélményt és a megújult vásárlási szokásokat:

Mint tudjuk, a kereskedelem nem állt le teljesen. Sőt, bizonyos profilok tartják igazán a frontot, például az élelmiszerboltok. És bár Magyarországon nem egyértelmű a szabályozás, a kijárási korlátozási rendelet nem tiltja meg az üzletek nyitva tartását, csak azok látogatását. Emiatt, azaz a vásárlószám zuhanása, és természetesen védekezési okokból a retail nagyrésze leállt az országban. Helyüket sok esetben átvette a már meglévő webáruház, vagy a válsághelyzetben gyorsan elindított rendelési lehetőség. De a múltbeli eredmények azt mutatták, hogy egy bolthálózattal is rendelkező kereskedő árbevételének mindössze 5-10%-át jelentette az online vásárlás. Hogyan alakul majd a klasszikus kereskedelem? Ez az arány továbbtolódik az e-kereskedelem irányába, vagy a hagyományos kereskedelem vissza tudja nyerni majd vonzerejét? Melyikre érdemes a nagyobb hangsúlyt fektetni? Melyiket érdemes fejleszteni, áttervezni, és hogyan, illetve stratégiai és üzleti szempontokból melyiket szükséges elsődlegesnek tervezni?

A klasszikus értelemben vett, „fizikai” kereskedelemben sok cég már készül az újranyitásra. A kereskedők elsősorban a járványügyi biztonsági, higiéniai előírások betartására és betartatására készülnek. Mint ahogy azt a jelenleg is nyitva tartó boltokban is egyre inkább megszokjuk: az üzletekben csak meghatározott számú ember tartózkodhat (kassza mennyiség, négyzetméter stb alapján meghatározva), a védőfelszerelések (maszkok, gumikesztyűk, plexifalak) a működés alapeszközei lettek.

De engem valójában a jövőbeni vásárlási szokások foglalkoztatnak. Hogyan épül majd a bizalom a retailben? Hogyan fogják az üzletek azt a távolságtartást biztosítani, amit az emberek az új normák alapján elvárnak? A webáruházak térhódításával szemben mindig azzal érveltünk, hogy a fizikai boltok javára szól a személyes tanácsadás mellett a termék ki- és felpróbálásának lehetősége. De a megújult higiéniai követelményeknek és a vásárlók új, a távolságtartáson és a fertőtlenítés fontosságán alapuló berögződéseinek megfelelően hogyan alakul a jövőben a vásárlás folyamata? Hogyan fogják a vásárlók kipróbálni a termékeket, felpróbálni a ruhákat, cipőket, belelapozni a könyvekbe?
Az önkiszolgáló boltok aranyszabálya, hogy a vásárló akkor veszi meg szívesebben a terméket, ha semmi nem akadályozza annak elérését, ha nem kell kérnie, ha nyugodtan kipróbálhatja, ha azt látja, hogy a polc vonzó, mert tele van áruval… Ha szabadon mozoghat a boltban és dönthet a vásárlásról. Hogyan alakulnak ezután ezek az aranyszabályok? Szívesen ki- és felpróbál, vagy megvásárol bárki olyan terméket, amit előtte már más megfogdosott? Hogyan öltözik majd át egy próbafülkében, ahol előtte valaki más öltözött, vagy éppen öltözik alig egy méterrel arrébb? Lehet, hogy visszatér a régi, pultos kiszolgálás? Vagy mégis megmarad az önkiszolgáló forma, amikor bárki bármit leemelhet a polcról?

Most, hogy idén elmaradtak a tavaszi Glamour napok, az is eszembe jutott, hogy régen mi kereskedők alig vártuk a shopping days-eket, a Glamour napokat és a karácsonyi rohamot. Hisz a vásárlók is alig várták, hogy ezeken a napokon minél nagyobb kedvezményekkel vásárolhassanak. Boldogok voltunk a plázafolyosókon hömpölygő tömeg, a kasszák előtt kígyózó sorok látványától…. Aztán pedig csak néztük a számlálókat, készítettük a statisztikákat és jelentéseket, évről évre mennyivel nőtt a vásárlói roham. Ezután is így lesz ez? Lesz még vásárlói roham? Mert ezek a rendkivüli bevásárlások elengedhetetlenek voltak a vásárlók toborzásához, és természetesen az árbevétel növeléséhez. De hogy lehet majd a megújuló társadalmi normák mellett hasonló volumenű bevásárlónapokat szervezni, amelyek biztosíthatják majd a nyereséges működéshez szükséges árbevételt?

A vásárlói szokások megújulása mellett az egyik legizgalmasabb kérdés számomra a munkavállalói elkötelezettség is.
A járvány előtt a retail szektor egyik legnagyobb kihívását a munkaerő toborzás és megtartás jelentette. Néhány héttel ezelőtt, a járvány legelején még magam is úgy gondoltam, hogy az egyik legfontosabb szempont az újrakezdésnél az lesz, hogyan bánik a veszélyhelyzet, a járvány idején a munkáltató a munkavállalóval – hogyan biztosít számára védelmet, hogyan engedi útjára, amikor be kell zárni az üzletet vagy csökkentett munkaidőben kell dolgozni, hogyan kommunikál vele a zárva tartás idején… Ma már úgy gondolom, ezek még mindig nem lesznek elegendőek a munkaerő toborzásra és a megtartásra.

A megváltozott társadalmi normák alapján a munkavállalók elvárásai is változni fognak. Így a koronavírus előtti munkaerő megtartó és elkötelezettséget növelő megoldások is megváltoznak. Elegendőek lesznek e ugyanazok a gyakorlatok a munkaerő megtartására? Vagy a most munka nélkül maradt munkavállaló örül majd, hogy végre újra dolgozhat, és ennyi elég is lesz számára? Talán a legelején igen. De hogyan lesz hosszabb távon? Tudjuk, az utóbbi években, a munkavállaló volt erősebb „tárgyalási pozicióban”. Ugyanez lesz a koronavírus után is? Melyek lesznek az elkötelezettség szempontjai? Melyek lesznek azok az új munkáltatói trükkök, amelyek magukhoz vonzzák majd a munkavállalókat? Hogyan kell majd kommunikálni a járvány után a munkavállalókkal? Mit jelent majd a plusz juttatás, amellyel a motivációját és az elkötelezettségét növelhetjük? Milyen szempontok mentén épülnek majd a munkáltatói brandek a retail világában?

Ma még egy retail cég vezetőjét lefoglalja a túlélési stratégia készítése. Minél hamarabb ki tudja nyitni az üzletet, minél hamarabb lesz ismét árbevétele, annál nagyobb esélye van a túlélésre. Gondolataiban az újraindulás reménye, és az első pár nap működése van. Tud e távolabbi stratégiát építeni a rengeteg bizonytalansággal, a rengeteg kérdéssel? Az, hogy milyen világban élünk majd, és milyen lesz a kereskedelem, az újranyitással kapcsolatos, most meghozott döntések is meghatározzák. Egy biztos, a retail világában is minden vezetőnek szemléletmódváltásra lesz szüksége.
Sokszor halljuk, hogy minden bizonytalan a jövőt illetően. Én inkább azt mondom, most minden lehetséges…

Comments are closed.